Történet

A Szamosnegyedi gyülekezet az egykori városrészben, a Szamos bal partján kialakult Hóstánc (Hosvánt, Hosvánc) területén alakult meg, az egykori hóstánci gyülekezet utódjaként. Egy 1335-ből fennmaradt írás szerint ekkor Szatmárnak két temploma volt, s az egyik közüle a hóstánci Szent Lélek templom, mely 1590-ben a reformáció térhódítása következtében a protestánsoké lett. A XVII. század elején virágzó városrész a kuruc-labanc harcok során 1676-ban pusztult el teljesen.

Több száz év után, 1993-ban a tömbházak között megalakul az új eklézsia, a Szamos-negyedi Református Egyházközség, Szatmárnémeti legfiatalabb és legnagyobb református gyülekezete, mintegy 4000 lélekszámmal. Megalakulása kezdetén két évig, télen-nyáron szabadtéri istentiszteleteket tartottak, majd két évig az 1994-ben épülni kezdett templom alagsorában.

A Szamosnegyedi gyülekezet kapta egyházkerületünk nagy gyülekezetei közül az 1998–as évi Pro Ecclesia díjat "áldozatos, egyházépítő tevékenységért". Urunk születésének 2000. esztendejében, magyar népünk keresztyénné válásának 1000. évében, az egykori Hóstánci Reformata Szent Eklézsia megalakulásának közel 400. évfordulóján és a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozóján, július 9-én került sor a templom felavatására. 2002. nyarán sikerült elérni, hogy a tér, amelyen a templom található, az anyaszentegyházunkért oly sokat tevő erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor nevét viselje.